1.rész

Amikor végre sikerült végeznek a stúdióban, egyből haza indultam. Út közben az egyik ház mögül sikolyokat hallottam. A hang irányába folytattam az utat. De amikor odaértem már nem láttam ott senkit csak pár méterre tőlem a földön egy lányt. Koszos volt és a fehérneműn kívül csak egy kabáttal volt letakarva. Felkaptam és hazasiettem vele. Nem volt szívem otthagyni szegényt. Amikor hazaértem Tomika a kanapén ült.
- Ő meg ki? - kérdezte a lányra pillantva.
- Nem tudom. Az utcán találtam. Előtte pedig sikoltásokat hallottam. Megerőszakolták.
- Uramisten. - suttogta Tomika. 
Felpattant és segített nekem. Bevittük a lányt a szobámba és lefektettük az ágyamra majd mi is elmentünk aludni bár nem igazán tudtunk. Hajnalban már fent voltunk. Kimentünk a nappaliba és a lánnyal találtuk szembe magunkat.
- Hol vagyok? - kérdezte.
- Nálunk. - mosolygott Tomi. 
- Mi történt?
- Nem emlékszel? - kérdezősködtem én is.
- Nem. Az az utolsó emlékem az, hogy buliztunk a barátaimmal és bevertem a fejem.
- Ohh! Szeretnél elmenni vásárolni valami ruhát?
- Igen. Köszönöm.
Gyorsan elvittem vásárolni. Azonnal talált is ruhát. Nem sokat válogatott. Otthon letusolt és átöltözött majd odajött hozzánk a nappaliba, hogy elbúcsúzzon. Elég fiatal lányt volt és nem valami szép. Rövid világosbarna haja volt és nagyon sovány. Elköszönt tőlünk majd hazasietett. Este csengetett valaki. Ő volt az. Bár a nevét még mindig nem tudtuk meg.
- Miért nem mondtad el hogy mi történt igazából velem? - kiabált.
- Én... én... - dadogtam.
- Engem megerőszakoltak és te nem is mondtad el?
- Úgy gondoltam, hogy neked így könnyebb lesz.
- Hát igazán köszönöm de semmivel sem könnyebb. - mondta majd kiviharzott a házból.
Még mindig tisztán emlékszem a történtekre pedig azóta már eltelt 4 év. Azóta se láttam azt a lányt. A gondolkozás menetemből az autó fékezésének hangja szakított ki. Megérkeztünk a Westendbe. A vásárlás után elmentünk kajálni. Amíg Tomi idehozta a rendelést addig körbenéztem az "étteremben". Megakadt a szemem egy hosszú, hullámos barna hajú lányon. Gyönyörű volt. Barna szemei csillogtak. Nagyon ismerős volt valahonnan.
Hiszen ő az a lány akit az utcán találtam. - gondoltam. - Mennyire megváltozott. Milyen csinos lett.
Egyik pillanatról a másikra cselekedtem. Felpattantam az asztaltól és elindultam felé. Ekkor odalépett mellé egy szőke hajú, acélkék szemű lány. Ő is nagyon szép volt. Biztosan barátnők. Már majdnem ott voltam amikor megtorpantam. De mit mondjak neki? Azt, hogy Szia! Nem te vagy az a lány akit 4 évvel ezelőtt az utcán találtam? Vagy mit? Visszafordultam és leültem Tomika mellé.
- Hol voltál? - kérdezte miközben bekapott egy falatot.
- Csak tudod az a lány ott - mutattam óvatosan rá. -, ő az akit 4 évvel ezelőtt megtaláltam. 
- Komolyan? Nagyon csinos lett. De a barátnője főleg.
Elnevettem magam.
- Nekem ő jobban tetszik!
- Legalább a barátnője nekem marad.Menjünk oda hozzájuk!
- Most hülyéskedsz? Én tutira nem megyek oda!
- Na lécci.
- Nem. - fejeztem be a vitát és felpattantam. Kisiettem a boltból egyenesen az autóhoz. Pár perccel később már Tomika is beszállt mellém és hazamentünk. Otthon a koncertre készülődtünk. Fél órával később már a helyszínen voltunk. Még elgyakoroltunk néhány tánclépést és indulhatott a buli. A Kép maradsz című dallal kezdtünk. A színpad szélére mentem, hogy helyett adjak a táncosoknak. Pont ott szélen megpillantottam azt a lányt. Közelebb mentem hozzá és felhívtam a színpadra.
- Nem megyek! - jelentette ki.
- Ugyan már! Csak nem ismered a tánclépéseket?
- De. 
- Hát akkor meg?
- De nem vagyok a rajongód. Csak a haverom Tibor miatt jöttem el ide. Ő a rajongód nem én.
- És?  Nem mersz feljönni?
- Na jó. -mondta kissé idegesen és felment a színpad közepére. Odaléptem mellé. Elérkeztünk az újabb refrénhez és elkezdtük a táncot. Ez a lány nagyon ügyesen táncol. A koncert végén a színfalak mögé hívtam őt és a barátait.
- Nagyon ügyesen táncolsz. Mi a neved? - kérdeztem tőle.
- Szabó Dorina.
- Szóval Dorina. Értem. Nem akarsz fellépni velünk?
- Nem. - mondta és faképnél hagyott.
Ezt megkaptam. De semmi gond. Meg fog ő még szeretni. Elvigyorodtam.